Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár

“Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitatált-e a Képes Kor-nika? Bronzkori szupernaptár?Nap-Hold-Vénusz:Toldi trio, MINÓSZ Kréta és MITHRÁSZ kultusz.

2015. április 23.

Dobos Csanád

Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosa

 A homéroszi eposzok varázslatos asztrológiai és csillagászati szerkesztési elve minden alkalommal csodálattal tölt el. Az a mód, ahogy Homérosz egyes speciális csillagállásokkal, asztrológiai összefüggésekkel közöl rejtett, többlet információkat az olvasóival – több, mint bámulatos.

Az Iliász és az Odüsszeia olvasóit évszázadok, évezredek óta két alapkérdés izgatja: Mikor is történt a trójai háború és hol is van a híres Trója városa? Mielőtt rávágnánk a betanult választ, érdemes kicsit körbejárni ennek szakirodalmát. Trója bevehetetlen erődítménye vélhetően nem is a Márvány tenger bejáratánál volt, ahogy azt velünk elhitetik és a trójai háború feltételezett időpontja is inkább általánosan elfogadott időpont, sem mint igazolt tény. De mit is mond erről Homérosz? Meglepően sokat, csak ehhez ismerni kell a csillagos égbolt sajátosságait, a hozzá kapcsolódó – civilizációkon keresztül átöröklött mitológiai sajátosságait.

 hom-mellar_idezet.png

 

Hiányzó részek A szkíta Iliász és a végítélet Odüsszeiája könyvem, Pap Gábor múvészettörténész ajánlásával 3900.- Ft-os áron megvásárolható az alábbi helyeken:

Budapest, Kálvin tér környéki, 48as Egyetemi Könyvesboltban
(1085 Budapest, Baross u. 48. e-mail: 48asbolt@gmail.com)


A Győri Szkítia könyvesboltban személyesen vagy online rendelésben 

http://www.szkitiagyor.hu/01/products.php/szkita_iliasz_dobos_csanad?fbclid=IwAR1R3z-moAkcUOSni2FXrfettYjyqRkM0x8ei4D6vvv_X0Csvr5IZ8jAO6M

7777_konyvem_777777777777777777777777777777.png

 

 

 

Csillag, mint égi iránytű

0000000_reklam_0000_honlapra_3.png

sarkcsillag_38.png        

Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta… Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.
- Homérosz Odüsszeia

  

A KéN BűZe KöNNYezésre KéNYszerít, ha a BűZ nem űz el akkor az életed leKoNYulhat, elHuNYsz és az örök HoNba vONulsz, a fortyogó KéN-BűZébe, melyhez az irányt CaNoBuS mutatja. Az elHuNYás közeledtére néha a test BűZös GeNNyesedései figyelmezetnek, ilyenkor illóolajokkal beKeNjük a testet. A KeNYés KéNYeztet, KéNYelmet nyújt, mivel a halálra emlékeztető GeNNY-BűZt elűzi, vagy legalábbis KöNNYíti. A felKeNés megszabadít a testi BűZöktől, és KeNettel teljes viselkedésre KéNYszerít. Tehát a csillag hun neve: Keniveni = KéNi-FéNY vagy KeNőFéNY = Szentelőfény olvasatai végeredményben megerősítik a Canopus nevének eredetét és eredeti értelmét. A kén-bűzös tűzhányókitörés óriási erősségű lehetett, ha Menelaoszt úgy megfélemlítette, hogy hazája helyett Egyiptomba kényszerült kormányozni hajóját. Tette ezt az a Menelaosz akinek a szaglószerve még ki sem tisztulhatott az élők, haldoklók, halottak és már foszló testek ezreinek az elégetésétől, a porig égett ellenséges város üszkeinek orrfacsaró bűzétől. A mítosz hozzáköti Trója elestét egy óriási vulkán kitöréséhez, ennél pontosabb időmeghatározásra nagyon kevés esély van. De nemcsak Trója eleste köthető e kitöréshez: ebben az időben semmisült meg Mükéne, lett Tiryns és Pylos tűz martaléka és számos kisebb település is ekkor vált lakatlanná. És erre az időszakra tehetők az úgynevezett tengeri népek beözönlései is.

 

Tűzhányó-kitörés, cunami, és földrengés-vihar megtépázta, sérülékeny, védhetetlen várak/városok sora esett áldozatul az új bronz és vasfegyverekkel olcsón felszerelt, de a sorozatos katasztrófák miatt gazdátlanul maradt zsoldos seregeknek, melyekhez csatlakoztak, a zürzavart fokozandó, szárazság és rablások következtében előállt éhinség hajtotta tömegek. Shell Peczynski írja a The sea people and their migration című dolgozatában: “Maradtak ránk adatok a terület összes nagyobb hatalmától élelem hiányokról. A szárazság terméskieséshez vezet, ez éhséghez, ami pedig kétségbeeséshez és/vagy halálhoz vezet. A zavargásokban sokan meghaltak. Ez döntő jelentőségű. Görögország lakossága 75%-kal esett vissza, Sumér lakossága 25%-kal csökkent, és az iráki Diyala körzet lakossága körülbelül 75 százalékkal. Feljegyezték a túlélők elköltözését. Ezek megélhetést keresve távoztak. Ez az aszály-elmélet igazolta a tanújeleket. Ami megtörtént a múltban, az megtörtént ebben az ötven éves időszakban is amire összpontosítunk az elvándorlással kapcsolatban, és ez megtörtént később Alexandriában.” Ugyancsak Peczinskitől olvashatjuk, hogy “Merneptah nyilatkozata figyelmeztet arra, hogy a betörő tengeri népeket ‘szájuk szűksége kényszerítette Egyiptomba jönni’. Ez a kinyilatkozás arra utal, hogy azok élelem után kutattak, és ha a gabona Egyiptomból származik, akkor ott található meg a boldogulás … A szűkölködés közepette az élelem birtoklása érték és szükség a túléléshez. A bronzkor-végi összeomlásnak és széleskörű mozgolódásnak kellett, hogy legyen egy kiváltó oka. Az egyiptomi adatok az ie. 1182-1127 időszakra világosan kimutatják, hogy a búza ára 8-24-szeresére növekedett és ilyen felfújt maradt a század végéig.”

 

Trója felől együtt szálltunk a hajókkal a vízre
Átreidész s magam én, egymásnak jóakarói;
ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón
gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta,
míg kormányrúdját tartotta a fürge hajónak,
Phrontisz Onétoridészt,
aki minden földilakó közt
legjobban vezetett gályát,
ha vihar dühe tombolt.

Így ott hátramaradt, bármint vágyott is az útra,
elföldelni a társat, az áldozatot bemutatni.
Majd amikor nekivágott ő is a borszinü víznek,
és üreges gályákkal elért a maleiai csúcsig,
akkor a messziredörgő nagy Zeusz szörnyü hajózást
mért rá, mert süvitő szeleket zuditott a vizekre,
s roppant hullámok magasodtak, akár a hegyormok.
Kettévágta a rajt, s a felét Krétába sodorta
,

merre küdón nép él az Iardanosz áradatánál.
Van bizonyos meredek, tengerbefutó sima szikla
Gortüsz széle fölött, a ködülte vizek közepében,
bal kiszögellését a Notosz veri-csapja habokkal,
Phaisztoszt; és a nagy áradatot kicsi szirt veri vissza.
Hát ide ért egy rész, s a halált mégcsak kikerülték
embereik, de a bárkákat szétzúzta a hullám
zátonyokon; s kékorru hajói közűl ötöt elvitt
és csak Egyiptomban tett partra a szél meg a vízár.
Ott azután gabonát s aranyat gyűjtött Meneláosz,
bárkákkal bolygott
idegenszavu nép birodalmán…

 

Platón (i.e. 427-347), aliász Kritiász (Critias), 10 éves volt amikor 90 éves nagyapja, aki ugyancsak Kritiász névre hallgatott, elmondta neki azt a történetet amit apjának, Dropidesznek, a barátja, a legbölcsebb embernek és legnemesebb költőnek tartott Szolón (i.e. ?638-558) Atlantiszról mesélt. Szolón Atlantisz történetét az egyiptomi Szaiszban hallotta egy ottani paptól, aki a templomában őrzött feljegyzésekre, krónikára hivatkozott. Szaisz védszentje Neith istennő, aki a görög Athéné megfelelője, így Szaisz és Athén testvérvárosok. Az egyiptomi pap elmondja Szolónnak, hogy amiről beszél arról azért nem tudnak a görögök, mert egy özönvíz „csak azokat hagyta meg közülletek, akik betűvetés és más oktatás hiján voltak, és így nektek előlről kellett kezdeni, mint a gyerekeknek, nem tudva, hogy mi történt a régmúlt időkben a mi avagy a magatok körében.” A ’pap’ lényegében arra utal, hogy Atlantisz katasztrófáját népesség- és műveltségcsere követte „ezért ti nem tudhatjátok, hogy ott a ti területeteken egykor minden idők legbecsületesebb és legnemesebb emberfaja honolt és hogy te és az egész városod a túlélők egy kis magjából vagy maradékából származtok.” Hát igen, ebből a pár túlélőből, no meg a balkáni hegyekből leözönlő vad akháj és dor pásztorokból kovácsolódott össze, néhány sötét évszázad alatt az új hellén-görög nép. Szolón személyében ez az új nép keresi dicső múltját az egyiptomi feljegyzésekben.         Forrás: Mellár Mihály a Hol volt, hol nem volt

 

A bronzkorban Kréta uralta a Földközi-tengeri hajózást és kereskedelmet. A minósziak tengerészetükkel és hajóikkal teljesen kisajátították maguknak Ibéria, Bretagne és Cornwall, valamint az amerikai Nagy-tavak réz és ón kincsének beszállítását a keleti Mediterráneumba. Egyeduralmi helyzetük folytán hatalmas gazdagságra tettek szert, de egy óriási, soha nem tapasztalt méretű tűzhányó kitörés i.e. 1450 körül szétrobbantotta egyik fő bázisukat, Thera (Szantorini) szigetét, a robbanás okozta cunami pedig a tengerbe söpörte, szinte teljesen elnéptelenítette Krétát. Ez a történet nagyjából megegyezik Platón Atlantiszról szóló beszámolójával. Az atlantiszi, kb. 1200 gályát számláló hajóhad egy része nagy valószínűséggel úton hazafelé értesült, hogy valójában nincs hová hazatérni. Ezeket a hajókat fogadta be Mükéne és a többi, ma Görögországhoz tartozó város, illetve Trója és más kis- ázsiai kikötők. Mindkét oldal megpróbálta szövetségesei segítségével visszaállitani az atlantiszi aranykort. A trójai háborúnak, melyben – így, teljesen érthető módon – mindkét fél ugyanazt a nyelvet beszélte, nem volt tétje: a közben beindult vaskorral okafogyottá vált, így a háborúnak csak vesztesei lehettek…

A Keleti-Mediterraneum szinte teljes anyagi, szellemi és emberi állománya eltűnt egy ötven éves katasztrófasorozatban: “Számos ismérv sugall esetleges földrengés-károsodást: beomlott, toldozott vagy megtámogatott falak; összelapított csontvázak, vagy holttestek az omladékok alatt; egymással párhuzamosan fekvő feldöntött oszlopok; árkádokelcsúszott alapkövei, és kapualjak meg falak lehetetlen szögekben dőlve vagy eredeti helyükről kimozdítva … A régészek széleskörű bizonyítékát találták ilyen földrengés-károknak a válságos ie. 1225-1175 időszakban. Az égei térségben valószínűleg földrengések sújtották Mycenae, Tiryns, Midea, Thebes, Pylos, Kynos, Lefkandi, a Menelaion, és Kastanas városokat; Thessalyban Korakou, Profitis Elias … és a Kelet-Mediterraneumban földrengés-kár látható többek között Trója, Karaoglun, Hattusa, Ugarit, Alalakh, Megiddo, Ashdod és Akko romjain.”9 Amos Nur & Eric H. Cline, Earthquake Storms: What triggered the collapse? Tűzhányó-kitörés, cunami, és földrengés-vihar megtépázta, sérülékeny, védhetetlen várak/városok sora esett áldozatul az új bronz- és vasfegyverekkel olcsón felszerelt, de a sorozatos katasztrófák miatt gazdátlanul maradt zsoldos seregeknek, melyekhez csatlakoztak, a zűrzavart fokozandó, a szárazság és rablások következtében előállt éhinség hajtotta tömegek. Ezeket a tömegeket növelte az atlantisziból lett mükénei bányászok, kereskedők, tengerészek és más, a gyarmatokon munka nélkül maradt emberek, a ’tengeri népek’ új megélhetést kereső hajóhada. A Platóni Atlantisz-rege nagyon is hiteles: noha nem ’egy nap és egy éjszaka’ tűnt el a birodalom népestől, de Thera katasztrófális felrobbanását követő belháborúk és az i.e. XII. század fordulója körüli kb. ötven évig tartó földrengés-viharral járó gyászos csapások szinte teljesen elnéptelenítették a Földközi-tenger keleti részének városait. Kis-Ázsiában ugyan megmaradt ideig-óráig az atlantisziak néhány utódnépe (károk, lüdök, lükik/turok, ...), de a városi-polgári lakosság akár 75%- ig menő elvesztése következtében fellépő, és a birodalom összeomlása után maradt hatalmi és népességi vákumot, végérvényesen a szemita és indo-európai népek töltötték fel.

Ha Mellár Mihály felvetése jogos, hogy az 1200 gályát számláló  (minószi)  hajóhad egy része nagy valószínűséggel úton hazafelé értesült, hogy valójában nincs hová hazatérni. Ezeket a hajókat fogadta be Mükéne és a többi, ma Görögországhoz tartozó város, illetve Trója és más kis- ázsiai kikötők. Mindkét oldal megpróbálta szövetségesei segítségével visszaállitani az atlantiszi aranykort.

Homérosz leírása alapján Phrontisz Onétoridészt, „aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.” – vélhetően minószi származású volt, aki pontosan ismerte a Nílus vidékét is a Canopus égi járását is (bár lehet, hogy Ő maga volt a Canopus csillag személyesen). De miért is fordult délre Egyiptomnak? Talán mert útközben hírt kapott, hogy a Földközi tenger keleti medencéjét pusztító földrengés sorozat és a vulkánkitörés mérgező gázai Egyiptomot kevésbé pusztították? Talán ezt a területet tekintette a legbiztonságosabbnak mind a természeti katasztrófák, mind az egyéb felfegyverkezett dór hordákkal szemben? Vagy, mert a Nílus deltája volt pontosan a déli irányban, és arra mutatott a Canopus? Vagy éppenséggel a csillagokba szökött gabona árak miatt, az egyiptomi búzáért?

 

A TÜNDÉRosz após…

„S míg magam (Menelaosz) ott vagyonom sokaságát gyűjtve bolyongtam (Egyiptomban),
addig a testvérem
(Agamemnon)
váratlanul ölte meg otthon
gyilkosa, titkon-orozva, veszett felesége cselével;”
                                                              Odüsszeia negyedik ének

Agamemnon és Menelaosz testvérek és mindegyik király a maga területén. Mintha csak az ő életükben osztották volna fel Attikát (Athént) és Pelóponnészoszt (Spártát) egymás között. Ha a helyi akháj királyságok legalább egy generációval korábban alakultak volna ki, akkor nekik vélhetően nem testvéreknek, hanem csak unokatestvéreknek kellett volna lenniük.

Ahogy Menelaos és Agamemnon testvérek, úgy a feleségeik is: Menelaos felesége a szépséges Heléna és Agamemnon felesége Klüteimnésztra, kiknek apja az a Tündaros/ Tündér-osz (vélhetően szkíta származású) spártai király, akire már az Odüsszeia napút elemzés elején is bőven utaltam.

“Miért pont Spártába kell Telemakhosznak elindulni? Csak az eposz ismerete nem segít ennek megértésében, szükség van ehhez a görög mitológiában jártasságra is.

A cselekmény szempontjából mindegy mere indul Telemakhosz, hiszen mindent megtudhatna az apjáról Athénétől. De Athéné nem árul el semmit Telemakhosznak, hanem csak indulásra bátorítja. Jelen esetben nem a szerzett tudás a fontos, hanem az aktív cselekedet, ezért kell Telemakhosznak azonnal elindulnia. 

De miért Spártába? Mi az, amit csak ott találhat meg? Az biztos, hogy nem Meneláosz a kulcs ennek megértésében, hanem inkább a felesége, a szépséges Heléna, aki miatt a trójai háború is kirobbant. Heléna édes- (vagy inkább nevelő)apja Tündarosz, akinek a beszélő neve szintén jó kiindulási támpont lehet számunkra. A görög férfi neveknél meglévő –osz névvégződést elhagyva a név jelentése rögtön előtűnik: Tündar- Tündér, ... mely a sumér ISTEN szóval van kapcsolatban. A görög mitológia egyik érdekessége épp Tündaroszhoz és fiaihoz (Szép Heléna bátyjaihoz) Kasztorhoz és Polluxhoz kapcsolódik. A hiú Zeusz hogy tűrhette meg más halandó magzatát abban az anyaméhben, ahol éppen a saját gyermeke is fejlődött? (Hiszen a híres ikerpár közül csak Kasztor származott Tündarosz királytól, a másik Zeusz sarja volt) Hogy lehet, hogy Zeusz nemcsak megtűrte a fia ikertestvérét, hanem még az örök életettel is megajándékozta őt a halála után- akár a saját sarját? Ez nagyon nem jellemző Zeuszra! Talán mert épp a származása alapján volt méltó Kasztor erre a Zeuszi kegyre? Talán mert a híres ikerpár mindkét tagja isteni, sőt főisteni leszármazott volt, csak éppen két különböző isten apától és két különböző korból - a sumér-szkíta és a görög kultúrából?”  - Odüsszeia napút elemzés I. (www.naput.hupont.hu/27 )

 

 

szarvasnyom.png 

szir_heliakus.png    

„Mintha a SZíRIUSZ ekkor adná át időlegesen a Nap-Hold-Szíriusz hármasságban betöltött helyét és szerepét a SZŰZ csillagkép fő csillagának, a SPICÁnak. Meglepőnek tűnhet ez a magyarázat, de ne feledjük el, hogy IZISZ személyéhez több csillag is kapcsolódik: a Vénusz, a Szíriusz és Spica. Aszerint adják át egymásnak a hármasságban betöltött helyüket, ahogy ezt az égi rend diktálja.”
          

Claudius Ptolemaiosz Geographika című műve sem kevésbé ellentmondásos mint a már említett csillag-katológusa, az Almagest. Módszereinek és eszköztárának ismertetéséből kiviláglik, hogy a görögök és a rómaiak nem ismerték a földrajzi hosszúság pontos meghatározásának módszerét, ennek ellenére térképe 152 kiemelt helyzetű pontjának koordinátái majdnem mai pontossággal lettek meghatározva. Itt nem lehet azzal kimagyarázni ezt a gyanúsan nagy pontosságot, hogy a későbbi másolók feljavították a fontosabb földrajzi pontok a kreklam.pngoordinátáit, mivel erre a teljes feltérképezett világra egységes módon – módszer híján – a XIX. századig nem volt lehetőség. Ennek a rendkívüli pontosságnak az lehet a magyarázata, hogy Ptolemaiosz az alexandriai könyvtárban elfekvő régebbi, minószi/atlantiszi térképeket rajzolt át, sőt hivatkozott is a szíriai születésű, Tyrei Marinatoszra, aki elsőnek alkalmazott valódi koordinátákat.                     

 

KIEGÉSZíTÉS  

2015. május 6. 

A tanulmányom központi témája a Canopus csillag volt, mégis a legnagyobb visszhangot Trója feltételezett földrajzi helyére vonatkozó mondatom váltotta ki.

De tényleg létezett a sokat emlegetett Trója a valóságban is? A Trója/Turán kapcsolat lassan már közismert, a kutatók egyre nagyobb számban elfogadják e kapcsolatot. Ez alapján joggal feltételezhetjük, hogy Trója városa a nevével egyértelműen a lakói származására utal. De biztosan csak egy Trója volt, hiszen Fehérvárból is több tucatot ismerünk (pl. Belgrád)? A legendás Tróját Kisázsiától egészen Angliáig vélik felfedezni a kutatók. Mi van, ha mindegyiküknek igaza van? Az Iliász története valami olyan traumát örökitett az utókorra, ami emberöltők sokaságán át átöröklődött – hasonlóan, mint az özönvíz története. De mi lehetett ez a hatalmas trauma? Hatalmas természeti katasztrófa, mely a szemita népek özönvízszerű történelmi térhódítását is elősegitette, sőt kihatott egy másfajta gondolkodásmód és nyelv kialakulására is? Elég legyen csak a szanszkrit (mint az első indogermán nyelv) megjelenésére utalni…

CHRISTOPHER KNIGHT ÉS ALAN BUTLER Szupercivilizáció könyvében neves kutatókra hivatkozva igazolja, hogy az angliai neolitikus épitmények (pl Stonehenge) és a krétai, minószi alapmértékegység ugyanabból a geodéziai alapelvből ered, tehát sokkal szorosabb a kapcsolat ezek építettői között, mint azt a hagyományos történelemoktatás alapján gondolnánk.

“Thom felfedezett egy egységet, melyet az Észak-Skóciától Nyugat Franciaországig elterülő vidéken használtak, és az i. e. IV-II. évezredben épített neolitikus építményekben tűnik fel. Meghatározása szerint e hosszúságmérték egyenlő 2,722 lábbal/82,966 centiméterrel. Az egységet „megalitikus yardnak” nevezte el, mivel csak pár hüvelykkel volt rövidebb a standard yardnál.

 „A Princeton Egyetem kanadai régészprofesszora, J. Walter Graham megállapította, hogy i. e. 2000 körül, a krétai minószi palota tervezése és építése során szabvány-hosszmértékegységet alkalmaztak. Graham az egységet „minószi lábnak” nevezte el, mely állítása szerint 30,36 centiméterrel egyenlő… Ez az egybeesés lehet igen furcsa véletlen - de meg kell jegyezni, hogy sok kutató ma úgy hiszi, hogy Kréta minószi kultúrája folyamatos kapcsolatot tartott fenn azzal a néppel, melyből a Brit-szigetek megalitikus építői kikerültek. Nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy a 366 my és az 1000 minószi láb puszta véletlenségből illeszkedik egyaránt ilyen tökéletesen hipotetikus megalitikus ívmásodpercünkhöz, figyelembe véve, hogy mindkettő ugyanabból a geodéziai alapelvből ered.”

A tanulmányomban többször idéztem részleteket a minószi kereskedelem fontosságára, melyre C.K és A.B. szerzőpáros is felhivja a figyelmet:

A minósziaknak jó okuk volt Britannia partjait látogatni, különösen Cornwall ónbányáit. Egyike volt ez az ón a számukra hozzáférhető igen kevés forrásnak, és ebből a fémből jelentős mennyiséget igényelt a bronz készítése…

Ezek után tényleg érdemes elgondolkozni, hogy biztosan csak egy „Trója” létezett, vagy inkább Trója szimbólikusan a korábbi minószi kultúra egyes székhelyeit – kereskedelmi központjait – jelentette inkább? Így a Trója elleni támadás, valójában az addigi erős, megrendithetettlen minószi támaszpontok, esetleg a minószi központ elleni támadások egységes szimbóluma lenne, legyenek ezek akár Krétán, Kisázsiában vagy éppen a mai Nagy-Británia szigetén? De ha már tényleg ragaszkodunk a nagy, a híres Trója meglétéhez, akkor miért épp a periférián keressük azt, miért nem éppen a központ környékén?

A periférián lévő Trója elmélet érdekében szokás megemlíteni az akhájok éveken át tartó hosszú bolyongását (akár Odüsszeuszét, akár Meneláoszét is). Érdekes módon ugyanezen források az akháj hadsereg Trója alá vonulásánál mégsem említik meg a hosszas utazást. Véleményem szerint az Odüsszeiában is megénekelt, éveken át tartó bolyongás kiváltó oka nemcsak a távolság lehetett, hanem inkább az égi térkép hiánya! A tanulmányban is sűrűn emlitett santorini vulkán kitörése hatalmas törmeléket, port lövelt az égre, mely éveken át fátyolba borította az égboltot. Ennek eredményeként következhetett be, a már idézett drasztikus népesség csökkenés és az egyiptomi búzaár robbanás is. Természetesen a vezércsillag (pl. a CANOPUS) nélkül maradt hajósoknak ezért vált nehézkessé a hazaút, ezért kényszerültek éveket át bolyongani.

 

ÉSZREVÉTELEK:

Mellár Mihály  2015. április 20.
Gratulálok az írasodhoz. Nagyon jó, ésszerû és még általam is követhetõ csillagászati és asztrológiai okfejtésekkel tüzdelve.
 

Subartu           2015-04-30 03:29 (Magyar Megmaradásért oldalon)

Sok beszédnek sok az alja 
Ez a cikk számomra olyan mint a "modern művészet" kissé érthetetlen. Több szempontból is érthetetlen. Egyrészt tartalmát tekintve semmiféle világos okfejtés fonala nem húzódik végig a szövegen amely inkább csapongó semmint egy gondolatfűzér lenne.
Másrészt, ha valaki veszi a fáradtságot jóval kisebb energiákkal megtudhatja hogy hol volt az a Trója, ahova Agamemnón király serege vonult. Bizonyítékok tömkelege, régészeti bizonyítékok tonnái támasztják alá a tényt. Itt is szó van róla: magyarmegmaradasert.hu/.../...
Azon már érdekesebb lenne elmélkedni, hogy ki is mi az oka annak hogy a múlt fontos történelmi eseményeit vagy szándékosan meghamisítják (hun népek történelme) vagy eltüntetik (mint a Pilisben vagy Mezopotániában) vagy egyszerűen agyonhallgatják.
 
 
D.Cs.   2015.04.30.
 
Kedves Subartu!
Bár nem igazán vagyok a modern művészet kedvelője, mégis elismerésnek tekintem a sorait. Sokáig Csontváry, Chagall vagy éppen Picasso képeit sem értettem, kicsit öncélúnak tekintettem ezeket. De a hosszú évek alatt megtanultam türelmesen nézegetni a képeiket, elmélkedni rajtuk. Igaza van, a gondolatfüzérem tényleg bonyolult, de még így is sokkal egyszerűbb, mint egy Marquez könyvé. Mielőtt folytatnám, egy kérdésem lenne csak: Olvasta a tanulmány többi részét is a honlapomon, vagy csak megelégedett a Magyar Megmaradásért oldalon található részletekkel? Az eredeti, a teljes tanulmány ismerete néklül tényleg értelmetlennek tűnnek a felvezető gondolatok. Ettől függetlenül egy mondatban összefoglalnám a Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosa tanulmányom fő témáját: 
Mennyire lehet csillagászati kapcsolatot feltételezni Homérosz sorai, valamint Trója földrajzi helye és elbukásának időpontja között, továbbá mennyire kapcsolható össze több történelmi esemény is azzal, a minószi civilizációt is elpusztitó vulkán kitöréssel, mely vélhetően az állitólagos Trója elpusztitásával és az egyiptomi központi hatalom átmeneti megszűnésével is kapcsolatban lehet. 
Részben igaza van, „csapongó gondolatfűzérnek” tűnhet az írásom, mert Trója valódi földrajzi helyével alig foglalkozik, csak annyiban (amennyiben elfogadjuk a Canopus csillag kapcsolatát Homérosz soraival): 
“Trójából hazatartó akhájok nem a Márvány tenger bejáratától hajóztak délre, hanem Mükénétől délebbre található területről (pl. Krétáról vagy éppen az észak afrikai partokról) hajóztak északra!”

Ez tényleg nem sok, de mégis alapvetően más, mint ahova Tróját a történelmi tanulmányaink alapján gondolnánk. Ezek után jogos lehetne, az újabb felvetése, hogy mégis miért „Hol is van a híres Trója városa?” a tanulmányom címe, ha csak ennyiben érintem a címben feltett kérdést?
Minden cikk, könyv, film egyik legérdekesebb része a megfelelő cím adása. A címnek figyelem felkeltőnek és ugyanakkor a témára utalónak kell lennie. Azonban e kettős cél elérése sokszor igen nehéz feladat. A tanulmányom eredeti címe, egyértelműen arra a Canopus csillagra utalt, melyet asztrológiai, navigációs és mitológiai oldalról közelítettem meg az írásomban, és melyhez rendelve próbáltam egyes törtenelmi eseményeket hozzárendelni. Mindezt a honlapom alap mottója szerint, miszerint a: “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” A Canopus csillag címmel a gond, hogy bár a csillagos égbolt második legfényesebb csillaga, mely kitűnően alkalmas (volt) tér és időbeni pozicionálásra – mégis az európai köztudatban nem ismert. Ennek elég egyszerű az oka, hiszen Kréta, Szicilia és Gibraltár kivételével Eu területéről e fényes csillag nem látható. Ha nem látható, akkor a mi “fehéremberes” gondolkodásunk alapján, nem is létezik, nem kell vele foglalkozni. És ennek megfelelően az európai egyiptológusok, történészek, csillagászok döntő többsége nem is veszik a fáradságot, hogy foglalkozzon vele. Aki meg mégis megemliti e csillagot, azokról meg mi –az olvasók- nem veszünk tudomást, mondván “ez nem érint minket, ez nem tartozik ránk”. Éppen ezért a Canopus csillagnév vélhetően egyetlen egy potenciális olvasót sem tudna magához vonzani a MagyarMegmaradásért oldalon. 
A másik változat, a populáris megoldás a cím választásnál: Hangzatos cím, mely odacsalogatja az olvasót, akik bár nem azt találja amire számított (“tartalmát tekintve semmiféle világos okfejtés”), de mégis talál esetleg magának más érdekes gondolatot, ami kárpótolhatja őt a beigért nagy titok megfejtéséért. 
Kedves Subartu! Tavaly januárban egy hasonló nevű hozzászóló egy érdekes és hasznos hozzászólással reagált az Iliász napút elemzésemhez: “A lényeget tekintve nincs vita köztünk, de az egyébként is oly csekély tekintélyünk nullára olvadna, ha még a bizonyítékhalmaz ellenére is ragaszkodnánk ahhoz a csacsisághoz, hogy Trója az a kisázsiai 40x40 méteres váracska lenne, amit Schliemnan kiásott…” 

Talán Öntől származtak ezek a sorok, ezért is kiváncsian várom a válaszát, hogy Ön szerint Hol is van a hires Trója városa?

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 353
Tegnapi: 548
Heti: 353
Havi: 10 384
Össz.: 849 091

Látogatottság növelés
Oldal: Canopus csillag, Meneláosz égi kormányosa
Homérosz,Toldi,Csontváry a NAPÚTon, Minósz/Mithrász, 3500 éves szupernaptár - © 2008 - 2019 - naput.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »